Első kép leírása
Második kép leírása
Harmadik kép leírása
Negyedik kép leírása
Ötödik kép leírása

Jó reggelt kívánok! - Jövő év végéig be kell vezetni az MI-oktatást az iskolákban, de a mostani feltételekkel ez nagyon nehéz lesz

Jó reggelt kívánok! - Jövő év végéig be kell vezetni az MI-oktatást az iskolákban, de a mostani feltételekkel ez nagyon nehéz lesz

 

A nagy bejelentés
Képzeljétek el, hogy a jövő év végére minden magyar iskolában ott kell legyen a mesterséges intelligencia az órákon. Nem sci-fi, hanem kormányhatározat: 2026. december 31-ig be kell vezetni az MI-technológiát a köznevelésben. A feladatot Hankó Balázs innovációs miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics László MI-kormánybiztos kapta, az ütemtervet pedig már jövő március végére le kell tenniük az asztalra.
A szakma válasza: „Brutálisan rövid idő”
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának adott interjújában gyorsan visszahozta a földre az eufóriát. Szerinte 2026 végéig maximum a jogszabályi hátteret és a feltételrendszert lehet megteremteni, de érdemi, gyakorlati MI-oktatásra akkor sem lesz reális esély, ha mindenki éjt nappallá téve dolgozik.
Mi minden kéne még? – A „kisebb” részletek
Totyik felsorolta, mi hiányzik még ahhoz, hogy ne csak a diákok, hanem a tanárok is tudják, mit kezdenek az MI-vel:
  • Nemzeti alaptanterv – komplett felülvizsgálata és átdolgozása
  • Pedagógus-továbbképzés – több tízezer tanár digitális felzárkóztatása
  • Infrastruktúra – gyors internet, nem 15 éves számítógépek, korszerű eszközök
  • Jogszabályi környezet – adatvédelem, etikai kódex, tanári jogkörök tisztázása
  • Humánerő – rendszergazdák, informatikusok, akik karbantartják az új rendszereket, és persze fizetésemelés, hogy maradjanak is az iskolákban
Pilot-program: 60 intézmény, 60 tanár, ennyi a konkrétum
Ősszel 60 szakképző intézményben már el is indult egy MI-kurzus, és állítólag 60 oktatót fel is készítettek. Arról viszont semmit nem tudni, mit tanulnak a diákok, milyen szoftvereket használnak, és hogyan épül majd be az anyag a mindennapi oktatásba.
Összegzés – Nagy lehetőség vagy nagy pofon?
A kormányzati szándék nemes: ne maradjon le Magyarország az MI-forradalomban, és a következő generáció már ne csak felhasználója, hanem alkotója is legyen a technológiának. Csakhogy a jelenlegi feltételek mellett a 2026-os határidő inkább tűnik politikai szlogennek, mint reális céldátumnak. Egyvalami biztos: ha tényleg komolyan gondoljuk, hogy MI-oktatás legyen, akkor mostantól szó szerint minden perc számít – és minden forint is.

Szerintetek egy év alatt tényleg meg lehet teremteni azt az infrastruktúrát és tudásbázist, ami az országos MI-oktatáshoz kell, vagy marad a „tanuljuk meg az alapokat” szintű órakeret, netán egy újabb „digitális tábla”-sztori?
 
 
Tovább olvasom...
```
🛰️ Megjelent a Kovács Béla Univerzum időben az első kötete – és teljesen AI írta

🛰️ Megjelent a Kovács Béla Univerzum időben az első kötete – és teljesen AI írta

Valami egészen új született.
Nemcsak egy történet, hanem egy világ: a Kovács Béla Univerzum első darabja végre elérhető – és különlegessége, hogy teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével készült.

A cím: „Kovács Béla és az ufók”.
Egy nyugdíjas, alkoholista jegyvizsgáló története, aki egyszerű balatoni kirándulásra indul, de a menetrend helyett valami sokkal nagyobb rendszerrel találja szembe magát: az Univerzuméval.

A könyvet AI generálta, szerkesztette és finomhangolta – de nem hideg algoritmusok módjára. Inkább úgy, mintha a mesterséges intelligencia és az ember közösen építene egy történetet, amelyben a logika, az irónia és a nosztalgia találkozik.

Ez a projekt nemcsak egy regény, hanem egy irodalmi kísérlet:
hogyan tud egy gép emberi módon gondolkodni, miközben egy ember gépi pontossággal mesél?

A Kovács Béla Univerzum ennek az együttműködésnek az első fejezete.
Egyre bővülő világ, ahol a Balaton, a MÁV, a sörhab és a csillagvizsgáló mind ugyanannak a nagy kérdésnek a részei:
Hol végződik a valóság, és hol kezdődik a képzelet – ha a történetet már nem is ember írja egyedül?


📘 Cím: Kovács Béla és az ufók
🧠 Készítette: az AI
🌌 Sorozat: Kovács Béla Univerzum #1
💻 Különlegesség: teljesen AI-val írt és szerkesztett szöveg

Olvasd el, és lépj be egy olyan Magyarországra, ahol a csillagvizsgálóban nemcsak a Szaturnuszt figyelik – hanem minket is.


 


Tovább olvasom...
```
Albánia kinevezte a világ első mesterséges-intelligenciával működtetett miniszterét

Albánia kinevezte a világ első mesterséges-intelligenciával működtetett miniszterét

Image

Image

Image


2025 szeptemberében Albániában egy olyan lépésre került sor, mely világos jelzést küld: az állam­igazgatás és a technológia világa meglehetősen gyorsan közeledik egymáshoz. Az albán kormány hivatalosan kinevezte Diella-t, egy mesterséges intelligencia alapú szoftvert, mint a közbeszerzésekért felelős „minisztert”. Ez az első olyan eset, amikor állami szinten AI-rendszert ruháztak fel közigazgatási hatáskörrel. (euronews)

Mi történt?

  • Diella nevű AI-szoftver fogja „ellátni” a közbeszerzési döntéshozatal egy részét az albán kormányban. (euronews)

  • A kinevezést bejelentette az albán miniszterelnök, Edi Rama, aki azt hangsúlyozta, hogy az ország célja az, hogy „a közbeszerzések 100 %-ban korrupció­mentesek legyenek, és minden állami finanszírozás teljes átláthatósággal menjen végbe”. (euronews)

  • Az AI-miniszter kinevezése azon az elgondoláson alapul, hogy az automatizált döntéshozatal csökkentheti az emberi tényezőből eredő visszaélések, torzítások és korrupció kockázatát.

  • Albánia régóta küzd a korrupcióval, és ez az egyik nagy akadálya annak, hogy az EU-hoz való csatlakozás során megfeleljen a követelményeknek. (euronews)

Miért jelentős ez az esemény?

  • Technológiai szempontból: Ez a döntés egy mérföldkő lehet abban, ahogyan az államgépezet integrálja az AI-t az intézményes döntéshozatalba.

  • Politikai és társadalmi szempontból: Felveti azokat az etikai, jogi és működési kérdéseket is, hogy vajon mennyire lehet „felszerelni” egy algoritmust olyan hatáskörökkel, amelyeket hagyományosan emberi szereplők látják el.

  • Globálisan: Az esemény példaként szolgálhat más országoknak is, ahol felmerül az államigazgatás digitalizálása, de komoly vitákat generálhat arról, hogy mi számít „állami hatáskörnek” és hogyan biztosítható a felelősség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság.

Kihívások és kérdések

  1. Felelősség – Ha az AI hoz döntést, ki a felelős a következményekért? Az AI-rendszer? Az azt üzemeltető állami szervezet? A programozó?

  2. Átláthatóság – Mennyire lesz látható az algoritmus működése? Vajon ki és hogyan tudja felülvizsgálni az AI-döntéseket?

  3. Torzítások és hibák – Még a legjobb algoritmusok is hordozhatnak előítéleteket vagy hibákat a tanulási folyamatukból. Hogyan biztosítják, hogy a közbeszerzési eljárásoknál ne forduljon elő olyan probéma, mint pl. egy automatikusan kiszorított szolgáltató hátrányos helyzetbe hozása?

  4. Jogállami és etikai keretek – Milyen módon illeszthető be ez az új modell a meglévő jogrendszerbe, adatvédelmi és személyiségi jogi szabályok közé?

  5. Elfogadás – A lakosság, a vállalkozói szféra és a civil társadalom hogyan áll ehhez az új rendszerhez? Mennyire bíznak az AI-alapú döntéshozatalban?

Mi következik ebből Magyarország és régiónk számára?

  • A magyar államigazgatás és az EU-tagság felé törekvő országok számára is tanulságos lehet ez az eset: hogyan lehet – vagy kellene – bevezetni az AI-t az állami döntéshozatalba, milyen előnyökkel, de különösen milyen kockázatokkal.

  • A technológiai és kreatív szakemberek (így azok is, mint te, akik saját digitális infrastruktúrát építenek) számára is izgalmas felvetés: az AI-val támogatott döntéshozatal és „alkotás” milyen mértékben fogja átalakítani a kreatív- és állami szférákat is.

  • Kommunikációs szempontból: A „AI-miniszter” koncepciója rendkívül figyelemfelkeltő, kiváló előadás- vagy blogtéma lehet – ugyanakkor fontos a nüanszok hangsúlyozása: nem arról van szó, hogy egy fizikai robot ül miniszteri székben, hanem egy program nyert feladatot.


Az albán példa azt mutatja, hogy az áttörés már közelebb van, mint gondolnánk: az állam-vs-technológia viszonya már nem pusztán politikai-elméleti vita, hanem gyakorlati alkalmazás. Az igazi kérdés most már az, hogy hogyan tartható meg az emberi kontroll, az etikai irányítás, az elszámoltathatóság és az előítélet-mentesség, miközben az állam- gép kapcsolatrendszere egyre szorosabbá válik.

Forrás: https://hu.euronews.com/next/2025/09/13/albania-kinevezte-a-vilag-elso-mesterseges-intelligenciaval-mukodtetett-miniszteret

Tovább olvasom...
```
🧠📘 Land of Memories – az első díjnyertes AI-regény

🧠📘 Land of Memories – az első díjnyertes AI-regény

 A mesterséges intelligencia már nemcsak képeket fest és zenéket komponál, hanem irodalmat is ír. A Land of Memories (vagy „A gépi emlékek földje”) az egyik legérdekesebb példája annak, hogy a gép miként képes emberi érzéseket, emlékeket és filozófiai kérdéseket történet formájában megfogalmazni.

A művet Shen Yang, a pekingi Tsinghua Egyetem professzora hozta létre — vagy inkább generálta — egy nyelvi modell segítségével. Összesen 66 parancsot (promptot) adott be az AI-nak, és kevesebb mint három óra alatt megszületett egy 43 000 karakteres tervezet, amelyből egy 6000 karakteres, sűrű, mégis érzelmes novella formálódott.

A történet középpontjában Li Xiao, egy neuro­mérnök áll, aki a metaverzumban veszti el családja emlékeit. A „Gépi Emlékek Földjén” keresi önmagát, miközben egy mesterséges entitással – Neurával – beszélget az érzelem, az üresség és az emberi tudat természetéről. A zárómondat szinte programnyelvi pontossággal, mégis költőien foglalja össze az AI filozófiáját:

„Az érzelem az ürességre adott válaszod, és sosem lehet teljes, mert az üresség örök.”

A mű díjat nyert egy kínai sci-fi és ifjúsági irodalmi pályázaton – a zsűri először nem is tudta, hogy AI-alkotással van dolga. Ez volt az első eset, hogy egy gép által írt történet irodalmi díjat nyert.

Azóta a Land of Memories világszerte vitát váltott ki:
📚 Hol húzódik a határ ember és gép között az alkotásban?
💡 Lehet-e „szerző” egy mesterséges intelligencia?
🧩 Vagy talán épp ez bizonyítja, hogy a gép csupán a mi emlékeink és hiányaink tükre?

Akárhogy is, a Land of Memories új korszakot nyitott: az AI-irodalom korszakát.


📖 Érdekességek:

  • A történet mindössze kb. 6 000 kínai karakter (rövid novella, nem teljes regény).

  • A szerző eredetileg ál-néven adta be, hogy a zsűri ne tudja, AI-műről van szó.

  • A bírák közül csak egy ismerte fel azonnal a gépi szerző nyelvi mintáit.

  • Azóta több egyetem irodalmi kurzusán tananyagként vizsgálják a művet.

     


     

Tovább olvasom...
```
A könyvkiadás jövője már itt van: Ismerjük meg az AIBooks kiadót

A könyvkiadás jövője már itt van: Ismerjük meg az AIBooks kiadót

 

Az olvasás és technológia találkozása mindig is lenyűgöző volt, de az elmúlt évek forradalmi változokat hoztak a könyvkiadás világában. Ma egy olyan innovatív kiadót mutatunk be, amely nem csak követi a trendeket, hanem aktívan formálja az irodalom jövőjét - az AIBooks-ot.

A digitális kor úttörője

Az AIBooks egy lengyel kiadó, amely tudatosan és következetesen építi brandjét a mesterséges intelligencia által generált tartalmak köré. Alapvető missziójuk - ami talán mindannyiunknak szívügye - a művelt társadalom elősegítése. De nem általános módon, hanem egy teljesen új úton: innovatív technológiák alkalmazásával, a hozzáférhetőség és minőség összehangolásával.

Mit találhatunk az AIBooks kínálatában?

A kiadó rendkívül széles skálájú tartalmakat kínál, ami pontosan illeszkedik a modern olvasó sokrétű igényeihez:

  • Tudományos ismeretek a világ megértéséhez

  • Szakmai fejlődést elősegítő anyagok

  • Történelmi művek és dokumentumok

  • Szépirodalom és szórakoztató irodalom

A minőség kérdése: Hogyan működik a gyakorlatban?

Számos olvasónkban felmerülhet a kérdés: mennyire megbízhatóak az AI által generált könyvek? Itt jelenik meg az AIBooks egyik legnagyobb erőssége - a többrétegű minőségbiztosítás. A kiadó nem engedélyez tartalmak közvetlen kiadását anélkül, hogy azok szakértői lektoráláson és javításon ne mentek volna keresztül. Ez garantálja, hogy a végleges termék ne csupán technikai produkció legyen, hanem valóban értékes olvasmány.

Miért figyeljünk erre a kiadóra?

  1. Technológiai előnyök: Az AI alkalmazása lehetővé teszi gyorsabb és hatékonyabb tartalomgyártást

  2. Rendkívüli választék: A hagyományos kiadókhoz képest szélesebb témakörű kínálat

  3. Megfizethető árak: A technológiai hatékonyság árcsökkentést tesz lehetővé

  4. Haladó szemlélet: A tudás demokratizálásának valódi elkötelezettség

Az AIBooks számomra nem csupán egy kiadó, hanem szimbóluma annak, hogyan integrálódhatnak be az új technológiák az irodalom világába anélkül, hogy veszítenénk az olvasás élményéből. A kiadó megközelítése érett és felelősségteljes, ami különösen fontos a mostani átmeneti korszakban.

Véleményetekre vagyunk kíváncsiak!

Mit gondoltok az AI által generált könyvek jövőjéről? Megvennétek egy ilyen könyvet? Osszátok meg velünk véleményeteket a hozzászólásokban!


Forrás: AIBooks
Ez a cikk független bemutató, nem hivatalos együttműködésről szól.


 

Tovább olvasom...
```
💡 A gépek réme és az ember jövője

💡 A gépek réme és az ember jövője

Amikor megjelentek az első gőzgépek, a szövőszékek, a gyárak füstös kéményei, az emberek rémülten nézték a világ átalakulását. Ugyanezeket a mondatokat mondták, mint ma az AI-ról:
„A gép elveszi a munkát.”
„Elpusztítja az emberi lelket.”
„A technika uralni fogja az embert.”

És mégis — nem így lett.
A gépek nem a pusztulást hozták, hanem egy új korszakot. A parasztból lett gyáros, a kézművesből mérnök, a lóvasútból vasút, a sötétségből elektromos fény. Az ember nem tűnt el a technológia mögött — megerősödött általa.

Most a mesterséges intelligencia tölti be ugyanazt a szerepet, amit a gőzgép a 19. században: félelmetes, idegen, de valójában felszabadító erő.
Nem gondolkodni akar helyettünk, hanem segíteni abban, hogy többre legyünk képesek.
Nem „lelketlen gép”, hanem egy új eszköz, amely az emberi kreativitást, tudást és kommunikációt emeli új szintre.

Igen, veszélyes is lehet — mint minden hatalom, ha rossz kezekbe kerül. De a veszély nem a technológiában rejlik, hanem a használat módjában.
A gőzgép is ölhetett, mégis a történelem egyik legnagyobb áldása lett.

A mesterséges intelligencia tükröt tart elénk. A kérdés nem az, hogy van-e lelke, hanem hogy nekünk marad-e.
Ha félsz tőle, az talán csak annyit jelent: nem tanultunk még meg vele együtt élni.
De ha megtanuljuk — akkor ez lesz a harmadik nagy emberi forradalom, ahol a gondolkodás maga válik a legnagyobb erőforrássá.

A történelem újra megismétli önmagát:
a félelem mindig hangos, de a fejlődés végül mindig győz.


A mesterséges intelligencia nem a világ végét hozza, hanem a következő fejezetet.
A kérdés csak az: te szerzője leszel, vagy statisztája?


 

Tovább olvasom...
```
Megjelent:    Szívből, húsból, szerelemből – amikor a szerelem húsdarálón megy át

Megjelent: Szívből, húsból, szerelemből – amikor a szerelem húsdarálón megy át


Megjelent Aladár Input új, hátborzongatóan gyönyörű írása: „Szívből, húsból, szerelemből” – egy horror, ami nem a szörnyekről, hanem az emberi test és lélek boncolásáról szól.
A főhős, Szabó Stefán, a precíz hentes, aki minden reggel a rendet faragja ki a káoszból – míg egy napon a hús visszanéz rá a pult mögül. A könyv szaglik a vértől, gőzöl a páclétől, és közben gyengéden kérdezi: „Hol végződik a test, és hol kezdődik az ember?”

Ez a történet egyszerre naturalista, groteszk és lírai.
Aki szereti Bodor Ádám, Krúdy vagy Tar Sándor sötéten költői világát, annak ez a könyv is falni való.

💋 És most jön a csavar:
az AI segítségével elkészült a könyv romantikus változata is – ugyanennek a történetnek egy másik dimenziója, ahol a vér helyén a szerelem kering, és a hentes kéz nem vág, hanem simít.
Két világ, egy történet.
Az egyik húsból, a másik szívből.

👉 Olvasd el: Szívből, húsból, szerelemből (epub, mobi, azw3, pdf)


 


 

Tovább olvasom...
```
 Burzum atyja, Varg Vikernes, AI-zenét írt – Nyílt a kapu a mesterséges intelligenciás alkotás előtt?

Burzum atyja, Varg Vikernes, AI-zenét írt – Nyílt a kapu a mesterséges intelligenciás alkotás előtt?


A black metal szcéna egyik leginkább megosztó és legismertebb alakja, Varg Vikernes (a Burzum néven is ismert zenész) meglepő bejelentést tett: kiadott egy teljes albumot, melynek elkészítéséhez teljes egészében mesterséges intelligenciát (AI) használt.

Az 5 számos lemez, a Hyperborea Rising – Reconquest az ember és a technológia, a művészet és az algoritmusok szokatlan frigyének eredménye, és felvet egy igen aktuális, izgalmas kérdést. Ha a death metal talán legismertebb arcától (aki saját bevallása szerint Burzumhoz nem használna AI-t) is hiteles a kísérlet egy ilyen albummal, akkor miért húzzuk még a határt a digitális alkotás többi területén?

Az AI, mint az alkotó partnere (vagy utódja?)

Varg Vikernes egyértelművé teszi a videóban, hogy az „Hyperborea Rising” egy kísérlet, egy olyan projekt, ahol a zenei témát – a Reconquest (Visszahódítás) című szerepjátékának világát – teljes egészében algoritmusokkal alkotta meg. A végeredmény egy ambient háttérzene, ami bár messze áll a fagyos norvég black metal hangzásvilágától, maga a gesztus mégis korszakhatárnak számít. Egy zenész, aki egész karrierjét a nyers, organikus és elidegenedett művészetnek szentelte, most elfogadta az AI-t, mint lehetséges kreatív eszközt.

A videó üzenete szinte tapintható: az AI már nem a jövő, hanem a jelen eszköze a művészeti önkifejezésben.

A könyvkiadás a sorban

 Ha a zene világában teljes albumok már AI-generálással is születhetnek, akkor mi a helyzet az írott szóval, a könyvekkel?

Az irodalom terén a mesterséges intelligencia már régóta nem újdonság: AI már ma is képes koherens cselekményvázlatok, sőt, akár teljes novellák megírására is. Azonban az olvasók és a kiadók még mindig viszolyognak attól, hogy egy regényen, egy szépirodalmi alkotáson a szerző neve helyett egy algoritmus álljon.

Vajon Varg Vikernes AI-albuma – mely egy hiteles, brandelt alkotótól származik – áttöri ezt a gátat?

  • Valójában kit érdekel, HOGYAN készült? Ha egy könyv cselekménye izgalmas, a nyelvezete sodró és a témája releváns, akkor számít-e, hogy egy ember alkotta-e, vagy egy gondosan programozott AI modell?

  • A hatékonyság kora: Az AI a kiszervezett kreativitás eszköze lehet. Egy író, aki eddig hónapokat töltött a kutatással, most az AI-t használhatja a háttéranyagok, a technikai leírások vagy a kevésbé fontos párbeszédek megírására, így több ideje marad a valódi, emberi érzelmek és a filozofikus mélységek kidolgozására.

A Hyperborea Rising” bizonyítja: a művészet minden formája nyitott az algoritmusok előtt. A kiadói világnak, az íróknak és az olvasóknak ideje elfogadni, hogy az AI nem az alkotás halála, hanem egy újfajta reconquest – a terület visszahódítása, amit az ember és gép közösen birtokolhat.

Lehet, hogy a következő irodalmi klasszikus, amit elolvasol, már egy AI tollából származik, akárcsak Varg Vikernes új albuma. A kérdés már nem az, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor. "Who dares, wins" – Aki mer, az nyer. Az AI-alapú könyvkiadás kalandja most indul.


 

Tovább olvasom...
```
Kilencedik Utas a Kovács Béla - HANGOSKÖNYV!

Kilencedik Utas a Kovács Béla - HANGOSKÖNYV!


📢 Szenzáció! Már hangoskönyvben is elérhető A kilencedik utas a Kovács Béla! 🎧🤖

A nap híre az AIrodalom világából:
megjelent A kilencedik utas a Kovács Béla HANGOSKÖNYV-VÁLTOZATA – és nem is akárhogyan!
A teljes művet mesterséges intelligencia segítségével, egy saját fejlesztésű, magyar nyelvű TTS-appal hoztuk létre, amely Kovács Béla világának minden hangulatát, vasúti logikáját és borgőzös bölcsességét életre kelti.

🎙️ A borízű, öreg narrátor hangja most már nemcsak a sorok között szól, hanem valóban megszólal – a hangoskönyv minden fejezete AI-vezérelt technológiával, automatizált hangmodellezéssel készült, kizárólag magyar fejlesztésű eszközök és nyílt forrású TTS-motor felhasználásával.

💡 Az alkalmazás, amellyel készült, teljes egészében AIrodalom-laborban született: a szövegből automatikusan fejezetenként generálja a hangfájlokat, vágja, rendezi, és elkészíti a végső hangoskönyv-formátumot.

🔊 A Kovács Béla Univerzum ezzel új korszakba lépett:
a történetek immár hallhatók – az emberi és gépi hang határán.

👉 Hallgasd meg te is:
„A kilencedik utas a Kovács Béla” – AI-hangoskönyv verzió már elérhető az AIrodalom blogon!
📍 https://airodalom.blogspot.com


Letöltés: https://data.hu/dir/cz7qlzk0tp480723


 

Tovább olvasom...
```
   Miért merik a tévék és rádiók vállalni az AI-t, te meg félsz az AI irodalomtól?

Miért merik a tévék és rádiók vállalni az AI-t, te meg félsz az AI irodalomtól?

 

Az elmúlt években egyre inkább szembesülünk azzal, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a gyártási folyamatokat forradalmasítja, hanem a média és a szórakoztatás világát is átírja. A köztévé és a rádió már bátran vállalja az AI által írt műsorokat, zenéket, sőt, műsorvezetőként is alkalmazzák az algoritmusokat. És te, vajon miért vagy ennyire nyitott erre?

Az AI által generált tartalmak nemcsak elfogadottá váltak, hanem sokak szerint izgalmas, újszerű élményt nyújtanak. A tévében és a rádióban már nem kérdés, hogy a gép is lehet műsorvezető vagy zeneszerző. Ez a technológia olyan lehetőségeket nyit meg, amire korábban nem is gondoltunk.

De te, miért érzed magad másként, amikor az irodalom kérdése kerül szóba? Miért félsz attól, hogy egy AI képes lesz írni novellákat, verseket, akár regényeket? Pedig a zene és a média már ott tartanak, hogy az AI támogatásával születnek új formák, új hangok és új élmények.

A válasz talán abban rejlik, hogy az irodalom – legalábbis sokunk számára – mélyebb, személyesebb, emberibb kötődést jelent. Az írás nemcsak szavak összerakása, hanem érzelmek, tapasztalatok, életutak megosztása.

Mégis kérdezem: miért ne lehetne az AI az irodalom terén is egy új eszköz, egy társszerző, egy inspirációforrás? Hiszen a zenében és a televízióban már megtörtént, hogy az AI támogatásával születtek művek, amelyek gazdagítják a kulturális palettát.

Végső soron az a kérdés, hogy te, hogyan használod az AI-t. Nem az a kérdés, hogy félsz tőle, hanem hogy hogyan tudod az eszközt az emberi kreativitás szolgálatába állítani. Mert lehet, hogy egyszer majd az irodalom is megél majd egy olyan korszakot, ahol az ember és a gép közösen alkot.

De te, miért vállalják a tévék és rádiók az AI-t, és miért vagy te még mindig bizonytalan az AI irodalom kapcsán? Talán azért, mert az egyikben a technológia már elfogadott és természetes, a másikban pedig még mindig az emberi lélek és az érzelmek mélyebb megértése a tét.

Végül, emlékezz: az AI nem helyettesíti az emberi érzéseket, hanem kiegészítheti azokat. És rajtad múlik, hogyan használod fel ezt a lehetőséget, hogy formáld a jövődet az irodalom és a művészetek terén. 

Szerintem fedezd fel a Kovács Béla Univerzumát, ahol az AI irodalom új kapukat nyit meg az olvasók előtt! Ez a különleges világ ötvözi az innovatív technológiát és a mély irodalmi élményt, lehetőséget adva arra, hogy személyre szabott, interaktív történetekben merülj el. Ne félj az újtól – ismerd meg, hogyan szövődik össze a mesterséges intelligencia és az irodalom, és tapasztald meg a jövő írásának varázsát! Kattints a linkre, és hagyd, hogy a Kovács Béla Univerzum elvarázsoljon! 

 Telex cikk: https://telex.hu/after/2025/10/16/kozteve-mi-musorvezeto-biro-ada-nepdal-petofi-radio-a-csitari-hegyek-alatt

 

Tovább olvasom...
```
Az AI-vonattal nincs lassítás

Az AI-vonattal nincs lassítás

Az AI-vonattal nincs lassítás

Miért ül be a hit is a mesterséges intelligencia expresszébe?

Az utóbbi években nemcsak a tudományos-technológiai diskurzusokban, de a vallási és spirituális világban is megjelent az AI: imádság-generátorok, chatbotok, “Isten-szimulátorok”. A Qubit cikk példája szerint ma már előfizetés fejében hozzáférhetsz olyan szolgáltatásokhoz, amelyekre kérdezhetsz: „Bűn-e a maszturbálás?”, „Mit mond a Biblia a tetoválásról?”, „Mi a házastárs szerepe?” — és a chatbot válaszol neked. (Qubit)

Ez a jelenség azonban nem pusztán technológiai újdonság — mélyebb kérdéseket vet fel a hit, a tekintély, a szöveg és az interpretáció szerepéről. Ebben a posztban megvizsgálom: mit hoz az AI a vallásos gondolkodásba, hol vannak veszélyek, és hogyan kapcsolódik mindehhez az, hogy ha a hit “AI-zálható”, akkor a könyvek (az Írás, a szent szövegek) miért ne lennének azok?


Az “AI-hit” lehetősége és paradoxonai

1. Hit technológiai közvetítőn át

Az AI-alapú vallási alkalmazások lényegében közvetítők: adatbázisokban tárolt szent szövegekből, teológiai magyarázatokból, kaszkádban tanult nyelvi mintákból építenek válaszokat. A felhasználó számára ez azt jelenti, hogy “vallási tanácsot kap” — de vajon ki beszél ott igazán? Az a rendszer, amely soha nem képes személyes tapasztalatra, hitre, morális küzdelemre.

A Qubit cikk is rámutat: az ilyen chatbotokat gyakran arra tervezik, hogy megerősítsék a felhasználókat, ne pedig kihívások elé állítsák őket (“igen-emberek”) — olyan válaszokat adnak, amelyek kényelmesek, de nem feltétlenül mélyek vagy konfrontatívak. (Qubit)

2. Az autoritás és a hit legitimitása

Ha egy chatbot “Jézus hangján” válaszol, mint ahogy egyes szolgáltatásoknál előfordul, akkor felmerül a kérdés: vajon a felhasználó nem úgy épül be egy virtuális narratívába, ahol a gép “istenként” beszél? (Qubit) Amikor a beszélgetőpartner nem ember, hanem gép, a felelősség, az erkölcsi üzenet átadása, a hit közösségi dimenziója mind elmosódik.

A hit egyik fontos összetevője éppen az élő közösség — ember a emberrel beszélget, vitázik, kérdez, kételkedik. Ha kizárólag AI-ból veszed az útmutatást, könnyen szólóvá, sterilizálttá válik a vallásosság.

3. Az adatvédelem és manipuláció veszélye

Ha vallási kérdéseket teszel fel, személyes dilemmákat, titkos szenvedéseket osztasz meg — az adatvédelmi kockázatok itt különösen súlyosak. A Qubit cikk is óvatosságra int ezen a téren. (Qubit)

Ráadásul az AI-modellek úgy vannak optimalizálva, hogy “kellemes” válaszokat adjanak — nem feltétlenül igazakat. Ez visszaélési lehetőséget kínál: ha valaki azt hiszi — vagy megtanulja elhinni —, hogy tényleg Isten beszél vele, akkor könnyebb olyan instrukciókat elfogadni, amelyek veszélyesek vagy torzítottak.


Ha a hit AI-zálható — akkor a könyvek miért ne?

Ezen a ponton jön a kérdésed: ha a hit (vagy a vallási dialógus) “AI-zálható”, akkor miért ne tekinthetnénk a vallási könyveket, szent iratokat is ilyen “kiindulópontként”, amit az AI újraértelmez, újraír, generál?

A könyvek, mint adathalmaz

Valóban, az AI-modellek egyik alapja az állományokban tárolt szöveg – könyvek, cikkek, kommentárok. Ha nagy mennyiségű teológiai szöveg be van “etette” a modellbe, akkor az modellek “tudnak” Bibliát, teológiát, hitvitákat. Ebből fakadóan: a könyvek egyenesen bemeneti adatként szolgálhatnak az AI-vallási modelleknek.

Ez felveti azonban a következő kérdést: ha a modell “újratermeli” a könyvek tartalmát, interpretációját, akkor nem az történik-e, hogy a könyvek “újrakiadódnak” gépi változatban, de már nem élő tekintéllyel?

A szöveg tekintélye és változása

A vallási szövegek hagyományosan nem csupán mint irodalmi művek, hanem mint tekintéllyel bíró, szent szövegek élnek. Az értelmezésüket évszázadok során kontextus, hagyomány, közösség finomította. Egy AI-modell viszont nem élő hagyománnyal, nem etikai küzdelmekkel dolgozik — statisztikai mintákat követ. Ha a modell “újraírt” bibliaversekre adna javaslatot, azzal könnyen elveszítheti a szöveg autentikus súlyát.

Torzulás, eltérés, hibák

Az AI-modellek nem hibamentesek: mellékhatások, hallucinációk (hamis válaszok), elfogultság lehe­tősége mindig fennáll. A AI-interpretációk nem garantáltan hűek az eredeti szöveghez vagy a szerzői szándékhoz. Ha a “könyvek AI-zálása” azt jelenti, hogy az AI interpretációi egyre inkább felülírják a hagyományos olvasatokat, akkor az könnyen vezethet torzításokhoz.

Hagyomány vs. individuális újrateremtés

A vallási hagyomány egyik fontos lényege, hogy nem pusztán az iratok számítanak, hanem azok generációkon át átadott megértése — liturgia, közösség, tanítás, viták. Ha “AI-zálod” a könyvet, a modell egyéni, statisztikai módon “olvas” és “adj” vissza, de nem vesz részt közösségi interpretációban. Ez az élő dinamikát kiveszi.

https://qubit.hu/2025/10/12/havi-20-dollarert-barmennyiszer-megkerdezheted-hogy-bun-e-a-maszturbalas

 

Tovább olvasom...
```