2025 szeptemberében Albániában egy olyan lépésre került sor, mely világos jelzést küld: az államigazgatás és a technológia világa meglehetősen gyorsan közeledik egymáshoz. Az albán kormány hivatalosan kinevezte Diella-t, egy mesterséges intelligencia alapú szoftvert, mint a közbeszerzésekért felelős „minisztert”. Ez az első olyan eset, amikor állami szinten AI-rendszert ruháztak fel közigazgatási hatáskörrel. (euronews)
Mi történt?
-
Diella nevű AI-szoftver fogja „ellátni” a közbeszerzési döntéshozatal egy részét az albán kormányban. (euronews)
-
A kinevezést bejelentette az albán miniszterelnök, Edi Rama, aki azt hangsúlyozta, hogy az ország célja az, hogy „a közbeszerzések 100 %-ban korrupciómentesek legyenek, és minden állami finanszírozás teljes átláthatósággal menjen végbe”. (euronews)
-
Az AI-miniszter kinevezése azon az elgondoláson alapul, hogy az automatizált döntéshozatal csökkentheti az emberi tényezőből eredő visszaélések, torzítások és korrupció kockázatát.
-
Albánia régóta küzd a korrupcióval, és ez az egyik nagy akadálya annak, hogy az EU-hoz való csatlakozás során megfeleljen a követelményeknek. (euronews)
Miért jelentős ez az esemény?
-
Technológiai szempontból: Ez a döntés egy mérföldkő lehet abban, ahogyan az államgépezet integrálja az AI-t az intézményes döntéshozatalba.
-
Politikai és társadalmi szempontból: Felveti azokat az etikai, jogi és működési kérdéseket is, hogy vajon mennyire lehet „felszerelni” egy algoritmust olyan hatáskörökkel, amelyeket hagyományosan emberi szereplők látják el.
-
Globálisan: Az esemény példaként szolgálhat más országoknak is, ahol felmerül az államigazgatás digitalizálása, de komoly vitákat generálhat arról, hogy mi számít „állami hatáskörnek” és hogyan biztosítható a felelősség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság.
Kihívások és kérdések
-
Felelősség – Ha az AI hoz döntést, ki a felelős a következményekért? Az AI-rendszer? Az azt üzemeltető állami szervezet? A programozó?
-
Átláthatóság – Mennyire lesz látható az algoritmus működése? Vajon ki és hogyan tudja felülvizsgálni az AI-döntéseket?
-
Torzítások és hibák – Még a legjobb algoritmusok is hordozhatnak előítéleteket vagy hibákat a tanulási folyamatukból. Hogyan biztosítják, hogy a közbeszerzési eljárásoknál ne forduljon elő olyan probéma, mint pl. egy automatikusan kiszorított szolgáltató hátrányos helyzetbe hozása?
-
Jogállami és etikai keretek – Milyen módon illeszthető be ez az új modell a meglévő jogrendszerbe, adatvédelmi és személyiségi jogi szabályok közé?
-
Elfogadás – A lakosság, a vállalkozói szféra és a civil társadalom hogyan áll ehhez az új rendszerhez? Mennyire bíznak az AI-alapú döntéshozatalban?
Mi következik ebből Magyarország és régiónk számára?
-
A magyar államigazgatás és az EU-tagság felé törekvő országok számára is tanulságos lehet ez az eset: hogyan lehet – vagy kellene – bevezetni az AI-t az állami döntéshozatalba, milyen előnyökkel, de különösen milyen kockázatokkal.
-
A technológiai és kreatív szakemberek (így azok is, mint te, akik saját digitális infrastruktúrát építenek) számára is izgalmas felvetés: az AI-val támogatott döntéshozatal és „alkotás” milyen mértékben fogja átalakítani a kreatív- és állami szférákat is.
-
Kommunikációs szempontból: A „AI-miniszter” koncepciója rendkívül figyelemfelkeltő, kiváló előadás- vagy blogtéma lehet – ugyanakkor fontos a nüanszok hangsúlyozása: nem arról van szó, hogy egy fizikai robot ül miniszteri székben, hanem egy program nyert feladatot.
Az albán példa azt mutatja, hogy az áttörés már közelebb van, mint gondolnánk: az állam-vs-technológia viszonya már nem pusztán politikai-elméleti vita, hanem gyakorlati alkalmazás. Az igazi kérdés most már az, hogy hogyan tartható meg az emberi kontroll, az etikai irányítás, az elszámoltathatóság és az előítélet-mentesség, miközben az állam- gép kapcsolatrendszere egyre szorosabbá válik.
Forrás: https://hu.euronews.com/next/2025/09/13/albania-kinevezte-a-vilag-elso-mesterseges-intelligenciaval-mukodtetett-miniszteret