A black metal szcéna egyik leginkább megosztó és legismertebb alakja, Varg Vikernes (a Burzum néven is ismert zenész) meglepő bejelentést tett: kiadott egy teljes albumot, melynek elkészítéséhez teljes egészében mesterséges intelligenciát (AI) használt.
Az 5 számos lemez, a „Hyperborea Rising – Reconquest” az ember és a technológia, a művészet és az algoritmusok szokatlan frigyének eredménye, és felvet egy igen aktuális, izgalmas kérdést. Ha a death metal talán legismertebb arcától (aki saját bevallása szerint Burzumhoz nem használna AI-t) is hiteles a kísérlet egy ilyen albummal, akkor miért húzzuk még a határt a digitális alkotás többi területén?
Az AI, mint az alkotó partnere (vagy utódja?)
Varg Vikernes egyértelművé teszi a videóban, hogy az „Hyperborea Rising” egy kísérlet, egy olyan projekt, ahol a zenei témát – a Reconquest (Visszahódítás) című szerepjátékának világát – teljes egészében algoritmusokkal alkotta meg. A végeredmény egy ambient háttérzene, ami bár messze áll a fagyos norvég black metal hangzásvilágától, maga a gesztus mégis korszakhatárnak számít. Egy zenész, aki egész karrierjét a nyers, organikus és elidegenedett művészetnek szentelte, most elfogadta az AI-t, mint lehetséges kreatív eszközt.
A videó üzenete szinte tapintható: az AI már nem a jövő, hanem a jelen eszköze a művészeti önkifejezésben.
A könyvkiadás a sorban
Ha a zene világában teljes albumok már AI-generálással is születhetnek, akkor mi a helyzet az írott szóval, a könyvekkel?
Az irodalom terén a mesterséges intelligencia már régóta nem újdonság: AI már ma is képes koherens cselekményvázlatok, sőt, akár teljes novellák megírására is. Azonban az olvasók és a kiadók még mindig viszolyognak attól, hogy egy regényen, egy szépirodalmi alkotáson a szerző neve helyett egy algoritmus álljon.
Vajon Varg Vikernes AI-albuma – mely egy hiteles, brandelt alkotótól származik – áttöri ezt a gátat?
Valójában kit érdekel, HOGYAN készült? Ha egy könyv cselekménye izgalmas, a nyelvezete sodró és a témája releváns, akkor számít-e, hogy egy ember alkotta-e, vagy egy gondosan programozott AI modell?
A hatékonyság kora: Az AI a kiszervezett kreativitás eszköze lehet. Egy író, aki eddig hónapokat töltött a kutatással, most az AI-t használhatja a háttéranyagok, a technikai leírások vagy a kevésbé fontos párbeszédek megírására, így több ideje marad a valódi, emberi érzelmek és a filozofikus mélységek kidolgozására.
A „Hyperborea Rising” bizonyítja: a művészet minden formája nyitott az algoritmusok előtt. A kiadói világnak, az íróknak és az olvasóknak ideje elfogadni, hogy az AI nem az alkotás halála, hanem egy újfajta reconquest – a terület visszahódítása, amit az ember és gép közösen birtokolhat.
Lehet, hogy a következő irodalmi klasszikus, amit elolvasol, már egy AI tollából származik, akárcsak Varg Vikernes új albuma. A kérdés már nem az, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor. "Who dares, wins" – Aki mer, az nyer. Az AI-alapú könyvkiadás kalandja most indul.